Skip to main content

Bármennyire is szomorú kimondani, de Magyarországon tényleg magas, és sokféle adót kell fizetnünk. Ezek az adók sajnos a befektetéseinkre is kiterjednek, de adódnak előttünk olyan lehetőségek, amikor legálisan el tudjuk kerülni az adófizetési kötelezettséget. Ezeket most be is mutatjuk, hogy Ön is élni tudjon vele.

Milyen adónemek jöhetnek szóba?

A befektetések érintő adóknál elsősorban a kamatadóra érdemes gondolnunk. Ez az a speciális adó, amelyet egyrészt a nettó keresetünkből befektetett pénzünkből is vonnak, másrészt pedig, minél nagyobb a nyereségünk, annál nagyobb a ránk nehezedő adóteher.

A kamatadó pontos összege ugyanis a befektetésen elért nyereségünk 15%-a, tehát a befektetett tőkét nem érinti. Ez minden pénzügyi megtakarításra vonatkozik, így például találkozhattunk már vele a bankszámla kivonatunkon is, vannak azonban olyan megoldások, amelyek mentesülnek ezek alól az adók alól.

Rövidtávon így tudjuk elkerülni az adózást

Az első lehetőség számunkra, hogy ne kelljen adóznunk, az a tartós befektetési számla, ismertebb nevén TBSZ. Ennek a megtakarításnak a lényege, hogy 3 év után már csak 10% kamatadót kell megfizetnünk. Még jobb, ha 5 évig nem nyúlunk hozzá befektetéshez, mert ebben az esetben mind a két adónem alól mentesülünk.

Sőt ugyanezek az adózási szabályok vonatkoznak az egyszeri díjas életbiztosításokra is

Hosszú távra is vannak adómentes megtakarítások

Amikor nem 3-5 évben gondolkozunk, akkor indíthatunk több TBSZ számlát is, hiszen nincs olyan jellegű megkötés, hogy egyszerre csak eggyel rendelkezhetünk, de egy másik megoldással is jól járhatunk.

Ilyenek a unit linked (befektetési egységekhez kötött) életbiztosítások, ezekre ugyanis 10 év felett szintén nem kell adót fizetni, egyedül csak abban az esetben, ha bruttó pénzből fizetjük, vagyis cég a szerződő.

Befektetések nyugdíj célra

A befektetéseken belül is külön csoportot képeznek a kimondott nyugdíj célú megtakarítások, amelyek közül befektetési szempontból a nyugdíj előtakarékossági számla, és a nyugdíjbiztosítás érdekes számunkra.

Itt egyik megtakarítás nyeresége után sem kell adót fizetni, sőt még 20%-os adókedvezményt is visszaigényelhetünk. A NYESZ számlára egy évben legfeljebb 100 ezer forintot, de ha 2020-ig nyugdíjba megyünk, akkor ez az összeg felkúszhat 130 ezer forintra is. A nyugdíjbiztosításoknál nincs ilyen bonyolítás, itt minden esetben évente akár 130 forintot is visszaigényelhetünk az SZJA-ként befizetett adónkból.

Befektetési szempontból azért jóval izgalmasabb megoldásnak tűnik egy NYESZ számla, hiszen itt rengeteg különböző értékpapírból választhatunk, míg a nyugdíjbiztosítások esetén általában 20 eszközalapból.

Az örökösödés

Sajnos megkerülhetetlen téma a befektetések adózásánál a haláleseti szolgáltatás. Az olyan szerződéseknél, ahol kedvezményezettet megadhatunk, ott nincs adóvonzat. Bár 2014-ben az Országgyűlés előtt volt egy tervezet, hogy az értékpapírszámlák egyenlegére is lehessen haláleseti kedvezményezettet megadni, ezt egyelőre nem sikerült megvalósítani. Így az értékpapírszámlán, vagy a TBSZ számlán lévő pénz a hagyatéki eljárás részét képezi.

Ahhoz, hogy a pénzhez jussunk jeleznünk kell a banknak a tulajdonos halálát (ilyenkor egy speciális letéti számlára kerül a pénz, ahol „tárolják”). Nekünk bizonyítani kell az örökösödésre való jogunkat, és ezután a pénz átkerül az örökös nevén lévő értékpapírszámlára. Viszont névértéken öröklünk, vagyis az árfolyamnyereség után 15% kamatadóval kell számoljunk.

Ebben a cikkben a befektetéssel kapcsolatos adózási tudnivalókat gyűjtöttük össze. Ahogy olvasható is, elég sok mindenre érdemes odafigyelnünk, mielőtt befektetnénk. Reméljük, ha ezt elolvastad, akkor hasznosnak találtad, és sikerült az esetleges kérdéseidet megválaszolni, Ha maradt még kérdőjel, akkor írj nekünk! Mi felkeresünk, és megválaszoljuk a kérdéseidet, és segítünk hogy a megfelelő befektetés dolgozzon Érted.