A Svájci Nemzeti Bank kamatcsökkentési terve: Mit jelent ez a befektetők számára?
A világ jegybankjai versenyt futnak a kamatcsökkentésben, és most Svájc is csatlakozhat hozzájuk. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) hamarosan akár nullára csökkentheti az alapkamatot, amely új korszakot nyithat a pénzügyi piacokon. Mit jelent ez a befektetők számára? Érdemes-e most átgondolni a portfóliót? Cikkünkben megvizsgáljuk a lehetséges hatásokat és a piac várakozásait.
A közelgő héten a Svájci Nemzeti Bank (SNB) egy radikális lépés lehetőségét vizsgálja: az alapkamatot nulla szintre csökkenteni. Ez a döntés nem egy távoli jövőben bekövetkező gazdasági válságra adott reakció, hanem egy azonnali válasz Svájc gazdasági kihívásaira.
A jelenlegi helyzet
Az SNB irányadó kamata jelenleg 0,5%-on áll, amely már eleve alacsonynak számít. A legfrissebb gazdasági mutatók azonban aggasztó képet festenek: a fogyasztói árak csökkenése (defláció) egyre valószínűbb forgatókönyv, ami arra kényszerítheti a központi bankot, hogy további lazításokat hajtson végre.
A piaci szereplők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv egy 25 bázispontos kamatcsökkentés, de mivel a jelenlegi szint már rendkívül alacsony, a zéróhoz közeledő kamatkörnyezet elérhető közelségbe került.
Nem Svájc az egyetlen szereplő
A globális monetáris politika egyre inkább a „verseny a nullába” irányába halad. A legtöbb befektető elsősorban az amerikai jegybank (FED) döntéseire figyel, azonban a világ szinte minden jelentős központi bankja csökkenti a kamatlábakat. A kanadai jegybank már 5%-ról 2,75%-ra csökkentette az alapkamatot, a svéd Riksbank 4%-ról 2,25%-ra vágott, az Európai Központi Bank pedig 4%-ról 2,5%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat. Ez azt mutatja, hogy a kamatcsökkentések sokkal gyorsabban zajlanak, mint azt sokan várták.
Mi változott az elmúlt évben?
Egy évvel ezelőtt a piacok és a szakértők többsége azt feltételezte, hogy a 2010-es évek ultraalacsony kamatszintje nem tér vissza. Ennek ellenére a globális gazdasági lassulás és a kereslet csökkenése ismét olyan helyzetet teremtett, amelyben a jegybankok kénytelenek agresszívan csökkenteni a kamatokat.
Mit jelent ez a befektetők számára?
A kamatok csökkenése alapvetően kedvező a részvénypiacok számára, mivel az olcsóbb hitel finanszírozási lehetőséget biztosít a vállalatok számára, ami segítheti a profitabilitás növekedését. Ugyanakkor a defláció veszélye aggodalomra adhat okot, mivel ha a fogyasztás tovább csökken, az hosszútávú gazdasági stagnációt eredményezhet.
Az alacsonyabb kamatok a kötvényhozamok csökkenését is magukkal hozzák, ami arra kényszerítheti a befektetőket, hogy magasabb hozamú, de nagyobb kockázattal járó eszközök felé forduljanak.
Konklúzió
A Svájci Nemzeti Bank döntése egy tágabb monetáris trend része, amelyben a világ központi bankjai egymással versenyezve csökkentik a kamatokat. A befektetőknek érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakul a kereslet és az infláció világszerte, mivel ez befolyásolhatja a piaci hozamokat és a portfóliók jövedelmezőségét a következő években.
